Csapatunk rádiós megemlékezéséhez készült plakátja.

Somogyi Viktória vagyok, 16 éves. Születésem óta Püspökladányban lakom a szüleimmel. Kiskorom óta imádom az állatokat, ezért is hűséges barátaim a család két négylábú házőrzője. Jópár sportot kipróbáltam már eddigi életem során, de az íjászatban és az országúti kerékpározásban találtam meg leginkább önmagam. Szívesen rajzolok, írok, olvasok, fotózok, videózok és fordítok szabadidőmben (természetesen nem egyszerre mindent, hanem mikor mit). Valószínűleg a széles látókörömnek és határtalan érdeklődésem miatt kezdtem el mindemellett disputázni is, amivel első gimnáziumi évem alatt ismerkedtem meg, és azóta töretlen érdeklődéssel művelem. Örülök, hogy rátaláltam erre a tevékenységre, hiszen a disputázás során egészen változatos kérdések és megoldandó problémák merülnek föl, amikre töretlen lelkesedéssel igyekszek lehetséges válaszokat keresni. Hosszútávú célom az életben az, hogy minél több dolgot megismerhessek a világból és, hogy segíthessek másokon, akiknek szükségük van egy kis segítségre.

Csáki Lilla vagyok, 16 éves. Erdélyből jöttem át Debrecenbe tanulni,mivel a nyelvek fontos szerepet játszanak az életemben és fontosnak tartottam,hogy egy magasabb fokon foglalkozzak velük. Óvodás koromban kezdtem el románul tanulni,amit mostanra anyanyelvi szinten beszélek a magyar mellett. Első osztályban kezdtem el angolul tanulni, egy éve tanulok spanyolul és ebben az évben kezdtem el a francia és a holland nyelv tanulását. Emellett sokmindent kipróbáltam az évek során: színjátszottam, zenéltem, sportoltam, táncoltam, rajzoltam, de ezek mind hobbiszinten maradtak. Tavaly kezdtem el disputázni, ami hamar az egyik kedvenc elfoglaltságommá vált, mert sok olyan dologgal szembesülhettem általa, amivel addig nem igazán foglalkoztam és mégis érdekelt. Szabadidőmben szívesen fotózok vagy olvasok, szinte bármit. Emellett pedig nagyon szeretek kirándulni és új helyeket, új embereket, új kultúrákat megismerni.
Úgy gondolom, hogy a verseny alatt sok olyan dolgot tanulhatok, amivel fejleszthetem magam és tehetek valamit a világért, ami körülvesz.

A nevem Turcsán Balázs, 17 éves vagyok és tősgyökeres debreceni, szóval nagyon szeretnék már világot látni. Édesanyám ágán az összes felmenőm pedagógus, ez nagyban meghatározta a gyerekkoromat. Rengeteg mesét olvastak nekem (elsősorban magyar népmeséket), majd miután megtanultam olvasni, nem volt olyan időszak, hogy épp ne lett volna egy könyv a kezemben. Hosszú ideig a regények kötöttek le a legjobban, míg most a dokumentarista műveket helyezem előnybe. Főleg mióta megismertem a disputázást. Tavaly előtt ez még ismeretlen területnek számított nekem, de felkészítő tanárom és mentorom rendkívül jó érzékkel rögtön beledobott a mélyvízbe, így viszonylag gyorsan tudtam fejlődni. Életem másik meghatározó pontja a sport. Nagyapám korán megismertetett a kézilabdával, már harmadikos koromban elkezdtem versenyszerűen játszani. Hat évig a Debreceni Sportiskola csapatához tartoztam, majd három éve átigazoltam az NB1-es Balmazújvárosi Kézilabda Klubhoz. A tanulás és a sport a legfontosabb dolgok közé tartoznak az életemben, de szeretném kiterjeszteni a látókörömet, hisz úgy gondolom, mind ezért vagyunk itt.

Üdv mindenkinek!

A United Nerds csapata szorgosan készülődik a következő fordulóra, de, hogy addig se unatkozzatok, hamarosan bemutatkoznak a csapat tagjai.

Ha szeretnéd látni, hogy kikből áll ez a kis csapat és érdekel az is, hogy miért jelentkeztünk a versenyre, akkor itt megtekintheted az erről készült videónkat.